Ugrás a fő tartalomra

Beethoven Op 1. Nr. 5

 

Mi, emberek vagyunk az egyetlen faj a világegyetemben, akik képesek egymást megölni a saját fajtájukból, még hozzá a semmiért. 

Hiába mondják bizonyos tudósok, hogy kiemelkedünk az állatvilágból, ha ilyenkor még az állatokhoz sem érünk fel. Olyan filmeket nézünk, amikben egymást ölik meg és ezt sokan élvezik is,undorító. A mi életünk kiszámíthatatlan. Ezen a napon vajon hányan haltak meg? Ha belegondolok, úgy érzem mintha én is vérbe fagyva feküdnék valahol. De nem,még itt vagyok és minden percét kihasználom még akkor is, ha én is meghalok. Ahogyan te és mindenki: mind meghalunk. Az egyik nap még virágot szedtél a réten vagy a barátaiddal sétáltál, valakivel csókolóztál a parkban. Megházasodtál, születtek gyerekeid, vagy mentél volna át az úttesten és egy taxis elütött. Mint egy porszem elhullasz nem tudni mikor hol : ez a sors iróniája. Csak egy lehetsz a sok közül, aki jobbá teheti a világot, de dönthetsz hogy az életed jóra használod. 

Bármikor vége lehet , neked is megvan írva a végzeted.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Új. Élet.

Itt vagyok a kórházi szobában. Alig aludtam. Tegnap este feküdtem be. Elérkezett az idő. Még utoljára lefotózom magam a pocakommal. Nehéz elképzelni, milyen lesz, neked, oda kint. Lassan hívnak be a szülő szobára, és beindítják a szülést. Nem jössz ki magadtól. Amíg várakozom, a hajamat is kivasalom, mint a sztárok, akik magán orvost fizetnek és várják a csodát. Egyedül vagyok. Vajon, mikor érkezik meg az, aki bent lesz velem? Most nagyon jót tenne, egy segítő kéz. Idáig, féltem, hogy a vég következik csak, és belefogok halni. Talán. Lassan létrehozok, egy kisbabát, és kíváncsi vagyok a valóságban, hogy történhet ez meg. Ami a legrosszabb lehet, hogy elvesznek tőlem, és eltűnsz. Veled együtt, akkor a bennem lévő anya is. Remélem megmaradunk. Mindketten. Kezdődik, egy új élet. A varázslat.

Félelem és távolság.

Jakob T. Márta. festménye. Beszélek beszélek beszélek hozzád. De a lelkem néma csak sajog és elhallgat. .   Olyan mintha üres lenne. Érzem a tekinteteket. Valaki iránt szimpátiát,  több nincs. Kizökkentem a világomból, már az emberekhez is odamerek menni. De mégis olyan mintha egyedül lennék. Beszélek beszélek beszélek hozzád. De, olyan, mintha csend lenne. Figyelsz rám, de véleményem szerint, te is csak levegőnek nézel. Nem jelentek semmit. Félek a következményektől. Úgy vagyok vele ezt is elrontom. Nem akarok közel lenni senkihez, akihez meg szeretnék az távol van. Vagy pedig valahogy nem jön össze, hogy közel érezzem. Ma elmentünk osztályfőnöki órán egy kiállításra. Ez a kép ezeket az érzéseket hozta ki belőlem, ahogyan rá néztem.

Színlel.

Ez nem egy színdarab, nem bújhatsz el nincsenek színfalak. Néha, úgy érzem a torkomon nem megy le több falat. De bennem csak másoktól duzzad az akarat. Ha nincs senkim, hamisnak vélem minden szavamat.