- Szeretem, ahogy élsz.
- Hogy micsodaaa??!! Áááá csak egy kicsit becsíptem. – Nevetek.
- Ez nem az. Most tényleg érzem rajtad, hogy élsz.
Az elején amikor találoztunk olyan szomorú voltál, ne legyél
iiilyen!!!
- Igazad van. Akkor éljünk!! – és megcsókollak.
Azt vettem észre, hogy folyamatosan nevetek veled, bármi
van.
Mindig csak a gondok vannak előttem. De most nem. Élek.
Újra. Végre.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése