Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: május, 2010

Ady Endre.

Á l m o k U t á n . Gyermek vagyok. Temetőben Tarka szárnyú pillangókat kergetek, Átrohanok könnyű szívvel. Sok besüppedt, elfelejtett sír felett. Gyermek vagyok. Megfürösztöm A ragyogó napsugárban lelkemet, Nem látom a hervasztó őszt, Csak a fényes, napsugáros életet. Gyermek vagyok, kinek lelkén Minden napfény, minden sugár átragyog, Eltemetek, elfelejtek Minden sebet, minden régi bánatot. Gyermek-szívvel elfelejtem, Hogy csalóka, ámító az őszi fény És hogy engem megcsalt eddig Minden álom, minden tündöklő remény. Gyermek vagyok: temetőben Tarka szárnyú pillangókat kergetek S álmaimnak temetőjén Csalogató álmok után sietek...

Bartók Eszter (:

Voltunk majálison és ő is ott volt. Ott állt a színpad mellett és odamentem autógrammot kérni, meg egy képért:) Jó fej volt és a koncert is szuper. Mostanában egyre többet hallgatom. Jó volt ezt dalt élőben hallani tőle: ~ Marionett ~ Hé, mire várnál mondd, nem lehet mindig a legkönnyebb úton járni Néha talán túl új, mi megtalál, de hidd el, jöhet bármi Ha legbelül az úton nem tévedtél el Ha igaz voltál magadhoz, túl sok nem is kell Én maradok mindig aki voltam, jöhet bármilyen zűrzavar Tudod, folyton ide vágyom, hozzád visz az út És lükteti a lelkem, nem úgy mint marionett, ha lép Most vagy közelebb, s hallod érzem, amit mondani szeretnék Hé, hova bújtál el, nem csak egy képet jöttem körbenézni Ott dobog benned úgy , ezután ki tudna bármit is kérni Most nyitva van az ajtó, átlibegek, csoda vár De ahogy a kilincsre téved a kéz, óvja azután Én maradok mindig aki voltam, jöhet bármilyen zűrzavar Tudod, folyton ide vágyom, hozzád visz az út Belül lük