Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: április, 2009

Égszínkék Növény.

Leültünk a fűbe. Az ibolyák tengerébe. Egy szálat bele is tettem a kezébe. Egy hangya mászott a másik tenyerébe. Mélyen belenéztem a szemébe. Elvesztettem az eszem a pillanat hevébe. Belenyúltam a szívébe. Mindennap bele esek ebbe a tervébe. Szavai, mondatai, beszivárogtak az elmémbe. Suttogtam a fülébe. Egy álmot álmodtunk meg együtt  ahova senki sem léphet be. Örökre egy lépcsőn sétálunk le a titkok kertjébe.

Seven Days.

7nap.Egy hét. Egy hét ami megváltoztat mindent.Mindent végig gondolok, megfontoltan. Megfontoltan döntök.Döntök,mert így kell tennem. Így kell tennem és el kell mennem. El kell mennem,ezért mindennap remeg a kezem. Remeg a kezem,kijön a könnyem.Kijön a könnyem,de itt maradnék. Maradnék lehet maradok?!Maradok de akkor is fájna a szívem?! Fájna a szívem,mert nem értem el az álmaim. Az álmaim a valóság. A valóság most megnyugtat. Most megnyugtat a jelen,mert itt vagytok velem, akik fontosak nekem. Akik fontosak nekem megértik a rossz kedvem. A rossz kedvem elszállna,de érzem. Érzem minden lényem elveszítem.Elveszítem a lelkem. A lelkem ideges.Ideges körülöttem mindenki. Mindenki azt hiszi nekem könnyű. Könnyű a szemetet a földre eldobni. Eldobni így nem akarok senkit. Nem akarok senkit csak ŐT.ŐT boldognak látni.(L) Látni végre a jövőbe.Jövőbe belépni,gyorsan.Gyorsan vége legyen ennek a hétnek,ami megváltoztat mindent.