"Igen sokszor töprengtem azon, mi is voltaképpen az ész, és mindeddig nem tudtam megfejteni. A nagy tudás, az életbölcsesség, az önzés?Nem tudom.Aki képes magát boldoggá tenni, az talán a legbölcsebb.Tanuljuk hát megismerni az utat,még pedig korán, mely az embert a Boldogság Templomához vezérli; oly sokféle van, és oly különbözők, és szinte mindenkinek más-más utat kell választania, hogy ügyelnünk kell ne haladjon tévúton, s kergessen olyasmit, ami számára elveszett.Fogadjunk mindent úgy ahogy jön. - Mert a boldogság csak egy van és a hóditó győzelmes csata után találkozik a békés szántóvetővel az aratás napján az azonos célnál. Nekem van-é már utam?" Széchenyi István naplójából : 1815