A fellépések egy étteremben voltak. Bent volt a buli. Emlékszem ittuk a házi bort. Kint ültünk a teraszon, mindenki kijött hozzánk. Azt hallgatták, hogy egymással szemben, filmekről könyvekről vitatkozunk. Emlékszem. Téged nem érdekelt senki más rajtam kívül. Mondták, hogy te egy híres fellépő vagy. Nem hallgattam a zenéidet soha. Mint egy átlagos ember úgy akartalak megismerni. Udvaroltál, amikor elfogyott az összes alkohol, elvittél és vettél nekem Gin Tonic-ot és bágyadtan nézted, hogy iszom és beszélek hozzád. Akkor még másba voltam szerelmes. Velem akartál aludni, haza fele a vonaton nem akartad, hogy leszálljak. De másnap, amikor más mellett ébredtem, rájöttem megszereztél. Lélekben a tiéd vagyok. Hónapokig gondoltam rád, és erre a napra. Aggódtam jól vagy-e. Vajon, hogyan éled az életed? De elnyomtam magamban az érzést, addig amíg szabad nem lettem. Rossz élethelyzetben, de új lehetőséggel élve újra végre találkozhattunk. Emlékszem bel