Ugrás a fő tartalomra

Égszínkék Növény.

Leültünk a fűbe.
Az ibolyák tengerébe.
Egy szálat bele is tettem a kezébe.
Egy hangya mászott a másik tenyerébe.
Mélyen belenéztem a szemébe.
Elvesztettem az eszem a pillanat hevébe.
Belenyúltam a szívébe.
Mindennap bele esek ebbe a tervébe.
Szavai, mondatai, beszivárogtak az elmémbe.
Suttogtam a fülébe.
Egy álmot álmodtunk meg együtt  ahova senki sem léphet be.
Örökre egy lépcsőn sétálunk le a titkok kertjébe.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Keresem.

Keresem önmagam. Amíg nem tartozom valakihez. Addig keresem a tiszta szeretet benned. Amíg nem talállak ebben a világban. Addig hamis szerelmek között bujdosok. Amíg egyedül kell megküzdenem a hibáimmal, és elfogadni őket. Keresem önmagam. Amíg össze vagyok törve belül, a hazug bókoktól. Addig, reménykedek, hogy itt leszel. Keresem a másik felem.

Me.

Rád nézek. Ezt mondom: - De nem merek még megszólalni sem. - Csak add önmagad. - Beszélek, de félek, hogy hülyeségeket mondok, és elrontom. - Csak add önmagad megint. - Nem akarok már senkinek megfelelni, eddig is ezt tettem.  Azt akarom csinálni, amit szeretnék. - Csak add önmagad újra. Ez így jó. Tudod, hogy ki vagyok: Én.