Március 1.-én voltunk Budapesten a Nemzeti Galériában. Munkácsy Mihály Krisztus Trilógiáját néztük meg. Köztudott, hogy képeit aszfaltos alapozással készítette, amely segített a sötét háttér színharmóniájának megteremtésében. Ennek hátránya is volt, hogy az aszfaltban lejátszódó kémia változások lassan megfeketítették a képeit. Ez a Siralomház -on is teljes mértékben látszódott ennek ellenére nekem ez a kedvenc képem tőle. Róla is olvastam el egy könyvet, hogy tisztában legyek vele milyen ember volt. Az tetszett benne, hogy ragaszkodott a saját festés módjához akkor is, ha a képei sínylették meg későbbre és nem érdekelte a többi ember véleménye, ha más stílusban festett volna sokkal több elismerése lenne világ szerte. Annál maradt, amit szeretett makacsan nem kötött kompromisszumokat. Szerintem ez az igazi művészek tulajdonsága és büszke vagyok rá. Ezt megcáfolandó viszont, hogy felesége lett De Marches báró özvegye és belekényszerítette erőltetett szalonkép