"A fények festője."
1846 Július 30-án a Hugyad megyei Zámon(ma Románia), székely kisnemesi családban született.
1855-1857 Az aradi Minorita Gimnázium tanulója.
1858-1862 Betegeskedése miatt édesapja felügyelete mellett Odvoson magántanuló.
1962-1863. Az aradi vári rajziskolában Nagy Péter,majd Böhm Pál, a későbbi neves népéletkép-festő tanítványa.
1864 Augusztus 10.-én érettségi bizonyítványt szerez Aradon
1864 Bécsbe utazik, hogy jogi tanulmányokat kezdjen apja kívánságára ,de jog helyett a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályát látogatja.
1866 A bécsi Képzőművészeti Akadémia tanulója, mestere Albert Zimmermann.
1866-1867 nyarán Ramsauban dolgozik osztrák festőbarátaival, Rudolf Ribarczal, Emil Jakob Schindlerrel és Eugen Jettellel.
1869 ösztöndíjat kap a Magyar Képzőművészeti Társulattol, visszamegy Bécsbe, majd elutazik Münchenbe a franciaországi barbizoni művésztelep mestereinek kiállítására.
1870 nyarán Hollandiában, Beilenben fest Eugen Jettel társaságában,Ősszel Munkácsy hívására Düsseldorfba utazik.
1871 A düsseldorfi Képzőművészeti Akadémián tanul,
majd J.S. Forbes angol műkereskedő és - gyűjtő meghívja Londonba.
1872 Munkácsy hívására átköltözik Párizsba.
1863 Barbizonban telepszik le, és a fontainebleu-i erdő festője lesz.
1876 Anyagi helyzete jelentősen rosszabbodik.
1877 nyarán barbizoni otthonában elesik és fejsérülést szenved.
1778 tavaszán agyvelőgyulladással a meudoni kórházban ápolják, majd a chaertoni elmegyógyintézetbe szállítják. Út a fontainebleu- i erdőben című képe a párizsi világkiállításon kitüntetést kap.
1879 Március 3-án Charentonban 33 évesen meghal,Temetésén csak Munkácsy Mihály,Deák Ébner Lajos és még néhány barátja vesz részt.Sírját csak öt esztendőre vásárolták meg, így jeltelen sírban nyugszik a charentoni köztemetőben.
1846 Július 30-án a Hugyad megyei Zámon(ma Románia), székely kisnemesi családban született.
1855-1857 Az aradi Minorita Gimnázium tanulója.
1858-1862 Betegeskedése miatt édesapja felügyelete mellett Odvoson magántanuló.
1962-1863. Az aradi vári rajziskolában Nagy Péter,majd Böhm Pál, a későbbi neves népéletkép-festő tanítványa.
1864 Augusztus 10.-én érettségi bizonyítványt szerez Aradon
1864 Bécsbe utazik, hogy jogi tanulmányokat kezdjen apja kívánságára ,de jog helyett a Képzőművészeti Akadémia előkészítő osztályát látogatja.
1866 A bécsi Képzőművészeti Akadémia tanulója, mestere Albert Zimmermann.
1866-1867 nyarán Ramsauban dolgozik osztrák festőbarátaival, Rudolf Ribarczal, Emil Jakob Schindlerrel és Eugen Jettellel.
1869 ösztöndíjat kap a Magyar Képzőművészeti Társulattol, visszamegy Bécsbe, majd elutazik Münchenbe a franciaországi barbizoni művésztelep mestereinek kiállítására.
1870 nyarán Hollandiában, Beilenben fest Eugen Jettel társaságában,Ősszel Munkácsy hívására Düsseldorfba utazik.
1871 A düsseldorfi Képzőművészeti Akadémián tanul,
majd J.S. Forbes angol műkereskedő és - gyűjtő meghívja Londonba.
1872 Munkácsy hívására átköltözik Párizsba.
1863 Barbizonban telepszik le, és a fontainebleu-i erdő festője lesz.
1876 Anyagi helyzete jelentősen rosszabbodik.
1877 nyarán barbizoni otthonában elesik és fejsérülést szenved.
1778 tavaszán agyvelőgyulladással a meudoni kórházban ápolják, majd a chaertoni elmegyógyintézetbe szállítják. Út a fontainebleu- i erdőben című képe a párizsi világkiállításon kitüntetést kap.
1879 Március 3-án Charentonban 33 évesen meghal,Temetésén csak Munkácsy Mihály,Deák Ébner Lajos és még néhány barátja vesz részt.Sírját csak öt esztendőre vásárolták meg, így jeltelen sírban nyugszik a charentoni köztemetőben.
Paál László:Reggel 1875
Elolvastam róla egy könyvet.Gondoltam írok róla egy bejegyzést.
Elragadott magával mert az ő festményein úgy láthatom a természetet ahogy én sosem fogom.
László is távol élt a családjától hogy elérje az álmát.Hogy híres festő legyen.
Egyik levelében ezt írta húgának:
Elolvastam róla egy könyvet.Gondoltam írok róla egy bejegyzést.
Elragadott magával mert az ő festményein úgy láthatom a természetet ahogy én sosem fogom.
László is távol élt a családjától hogy elérje az álmát.Hogy híres festő legyen.
Egyik levelében ezt írta húgának:
"Nincs nehezebb tövisesebb pálya a művészetnél, de nincs szebb sem,
ha az ember arra jutott, hogy a lelke minden költészetét ki tudja fejezni."
ha az ember arra jutott, hogy a lelke minden költészetét ki tudja fejezni."
Megjegyzések
Megjegyzés küldése