Ugrás a fő tartalomra

Igazi.

Hol vagy?

Hasonlóak vagyunk, vagy különbözőek? 
Össze illünk, mint egy medál, vagy külön vagyunk, mint két gyűrű?
Egy csoda vagyok, Felfogod ismerni ezt a csodát? Mikor értékeled? 
Egy szemét vagyok. Felfogod ismerni ezt a szemetet? Mikor dobsz el?
Azt hazudod, hogy szeretsz, vagy őszintén megvallod?
Első látásra érzünk valamit, vagy később kialakul? 
Türelmesen kivárom, mikor leszel a legjobb,
vagy egyébként is te vagy a legjobb?
Ha elhagylak újra visszafogok találni hozzád? 
Ha elhagysz, újra veled akarok lenni?
Kereslek és ott leszel, vagy csak úgy belépsz?
Csak én fogok kelleni?
Csak te fogsz kelleni?
Elmegyünk egymás mellett, vagy sétálunk egymás mellett?
Nem találom a helyem, nélküled. Nem ízlik az étel, nélküled. 
Tudni fogom, hogy te vagy az, vagy érzem, hogy te vagy az?

Létezel?





Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Keresem.

Keresem önmagam. Amíg nem tartozom valakihez. Addig keresem a tiszta szeretet benned. Amíg nem talállak ebben a világban. Addig hamis szerelmek között bujdosok. Amíg egyedül kell megküzdenem a hibáimmal, és elfogadni őket. Keresem önmagam. Amíg össze vagyok törve belül, a hazug bókoktól. Addig, reménykedek, hogy itt leszel. Keresem a másik felem.

Varázslat.

Kislányos arcommal nevetek a világra.  Amikor kedves hangon határozottan megszólalok  jön a meglepetés. Keresztbe tett lábbal magabiztosan ülök, szorongatom a poharat a kezemben.  Azt mondom milyen nehéz nekem.  Csak tipegek melletted, mert te nagyobbat lépsz nálam.  Előtted vagyok mégis nő.  Azért mert neked elhiszem, ahogyan beletúrsz a hajamba, nézel és azt meséled:  Hogy lehetsz ilyen gyönyörű ?!

Felnőni.

Én csak egy helyet szeretnék, ahol élhetek.  Darabjaira hullott az otthonom.  De csak otthonnak hittem.  Valójában sosem létezett. Csak egy átmeneti nyugodt állapot voltál.  Naiv gyermekként azt hittem,  hogy együtt járjuk az élet ösvényét,  de te végig külön utakon mentél.  Felnőttem.   Ez a változás törte szét a kapcsolatot.