Teljesen össze vagyok zavarodva. A szétesés, és a kialvatlanságtól. Betévedek haza fele egy pincébe. - Jó napot! Olvastam a feliraton, hogy esküvői csokrokat készítenek. - Szétnézek szagolgatom a virágokat. - Jó napot! Azok csak megrendelésre készülnek. Jól van? Kér egy pohár vizet? Üljön le! - Műanyagból nem készítenek véletlenül, ami olcsóbb? - Sajnos nem. Mi a baj, nagyon gondterhelt. - Több hete nem alszom, nem eszek, szédülök, kicsúszott minden a kezemből. Mi történik velem? - A gyűrűre nézek az ujjamon. Az öreg hölgy hátratekint. Rámosolyog valakire. Borotvált frissen vasalt zakójában ül az idegen, egy antik barna asztalnál és hozzám szól. - Maga életében először szerelmes ugye? - Öööö. Ezt meg, hogy érti? - Bízzon magában, mert most az. Meg találta az igazit!!! - Feláll megsimítja a mellette álló vállát, az ő kezén is karikagyűrű van. - Mi lesz, ha nem vagyok elég jó? - Jó? Maguk ketten biztos töké..... Végig sem hallgattam egyszerűen kirohantam az ajtón. Hi