Felnéztem. - Úgy felülnék ide valakivel, aki nagyon fontos. Unom az ismerkedéseket, a fölösleges randikat. - Fel mutatok. - - Meghívhatlak valamire? Ráérsz pár órára? - Meglepődötten átkaroltál. - Igen, csak szólok a barátnőmnek, akitől elcsaltál. - Eltoltalak. - Tetszem neked? Miért nem érhetek hozzád? - Tetszel. Inkább beszélgessünk. A falatnyi rövid gatyában felálltam a padról. Te csak bámultad a combjaimat. Vagy éppen a lenge trikómat az esti forróságban. Futkosott a nyár a hátunkon még, ahogy fogtuk a sörös dobozokat. - Én is a többieknek, akik ott ülnek a fűben. Aztán később tudatosult benned, én nem múló dolog vagyok, ahogy bennem is, hogy lehet te sem vagy az. Sétálunk, sétálunk, a hidegben. Itt találkoztunk először. - Hova megyünk? Fázok, itt nincs semmi!!!! Ezt nem hiszem el inkább menjünk haza, fáradt vagyok. - Mondtam, hogy van egy meglepetésem, születésnapodon akartam, de most is jó lesz. Még most sem ugrik be? - Közeledünk a he