Március 1.-én voltunk Budapesten a Nemzeti Galériában.
Munkácsy Mihály Krisztus Trilógiáját néztük meg.Köztudott, hogy képeit aszfaltos alapozással készítette, amely segített a sötét háttér színharmóniájának megteremtésében.
Ennek hátránya is volt, hogy az aszfaltban lejátszódó kémia változások lassan megfeketítették a képeit.
Ez a Siralomház-on is teljes mértékben látszódott ennek ellenére nekem ez a kedvenc képem tőle. Róla is olvastam el egy könyvet, hogy tisztában legyek vele milyen ember volt.
Az tetszett benne, hogy ragaszkodott a saját festés módjához akkor is, ha a képei sínylették meg későbbre és nem érdekelte a többi ember véleménye, ha más stílusban festett volna sokkal több elismerése lenne világ szerte.
Annál maradt, amit szeretett makacsan nem kötött kompromisszumokat.
Szerintem ez az igazi művészek tulajdonsága és büszke vagyok rá.
Ezt megcáfolandó viszont, hogy felesége lett De Marches báró özvegye és belekényszerítette erőltetett szalonképek festésébe, hogy gazdagabbak legyenek.
Összegezve, ha ezek a képek nem lennének nem tudnánk annyi mindent a felsőbb rétegek akkori mindennapjairól, nem tudnánk elképzelni, megköszönhetjük a feleségének ezt, de akkor is pénzhajhász nő volt de ezek alapján Munkácsy megtett érte mindent és szerette. Nekem az volt furcsa, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezet képe is ki volt rakva, de nem lehetett odamenni elvolt zárva pedig szívesen megnéztem volna azt is.
Az tetszett benne, hogy ragaszkodott a saját festés módjához akkor is, ha a képei sínylették meg későbbre és nem érdekelte a többi ember véleménye, ha más stílusban festett volna sokkal több elismerése lenne világ szerte.
Annál maradt, amit szeretett makacsan nem kötött kompromisszumokat.
Szerintem ez az igazi művészek tulajdonsága és büszke vagyok rá.
Ezt megcáfolandó viszont, hogy felesége lett De Marches báró özvegye és belekényszerítette erőltetett szalonképek festésébe, hogy gazdagabbak legyenek.
Összegezve, ha ezek a képek nem lennének nem tudnánk annyi mindent a felsőbb rétegek akkori mindennapjairól, nem tudnánk elképzelni, megköszönhetjük a feleségének ezt, de akkor is pénzhajhász nő volt de ezek alapján Munkácsy megtett érte mindent és szerette. Nekem az volt furcsa, hogy a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezet képe is ki volt rakva, de nem lehetett odamenni elvolt zárva pedig szívesen megnéztem volna azt is.
Munkácsy inkább porté festő volt de Paál László barátja hatására tájképeket is festett.
Paál Lászlóról már írtam egy bejegyzést nagyon szeretem. (:
Ő hatására valósult meg a Rőzsehordó nő , ami nagyon híres képe Munkácsynak.
Paál Lászlótól is láthattam képeket, amik nagyon lenyűgözőek voltak számomra.
Tavaly Szücsy Róbert tanár úr nyomott a kezembe róla egy könyvet azt mondta,
mert a stílusa illik hozzám.Elolvastam és azóta nagy rajongója vagyok.
mert a stílusa illik hozzám.Elolvastam és azóta nagy rajongója vagyok.
Nagy álmom vált valóra azzal, hogy néhány képét közelről is láthattam és nem okozott csalódást egyik sem.
Ami meglepő volt több kiállítás is volt, ezen kívül a Nemzeti Galériában és szerencsémre Csontváry Koszta Tivadartól is voltak képek.
Például a Magányos cédrus , amiről van egy másolat a mamám szobájába, és kicsi korom óta foglalkoztatott, hogy kifesthette nagyszerű volt látni az eredetit! :) Voltak szobrok és más festmények is kirakva. Csak 2 és fél órát voltunk a múzeumban, ami ilyen jó kiállítások megtekintésére sőt szerintem 1 nap se lett volna elég ! Amire nagyon sajnálom, hogy nem volt időm megnézni az a country festészet volt, de hát ez van majd talán máskor...
Feledhetetlen marad nekem ez a nap! ♥
Megjegyzések
Megjegyzés küldése