Már sötétedett. Végig beszélgettünk szinte a napot.
Csak álltam az ablak előtt, lehajoltam. Nem bírtad tovább. Mellém álltál.
Lehúztad a nadrágomat, a bugyimat is.
Én meg gyűrögettem a pólóm, hogy csak azért, se láss semmit.
- Na ezt most tuti nem fogod vissza venni!!!
- Nevettél, fogdostad a fenekem közben. - Aztán hirtelen beledobtad a bugyim a mosogatóba.
- Hát ez vizes lett, így tényleg nem tudom felvenni. - Én is nevetek.
De inkább a helyzeten, hogy alig hagyom magam.
- Most bugyi nélkül menjek haza, azt szeretnéd???
- Ki próbálhatnád, nem kell az rád. Így nem is engedlek haza.
Még nem csináltunk semmit. - Bevonszoltál a szobába.-
Csak annyi maradt, hogy a földre tepertük le egymást a nagy izgalomban.
Nem is az ágyra.
Készen állsz. Készen állunk.
Játszunk. Egy végjátékot, amit csak a testünk ad meg.
Rossz vagyok, most már tudod.
Nyúlj, hozzám sokszor, és addig nem leszel egyedül.
Meg kell ezt újra tapasztalnom, hogy jöjjön utánad valaki értékesebb.
Meg, hogy milyen, ha elfogy az összes vodka.
Csak álltam az ablak előtt, lehajoltam. Nem bírtad tovább. Mellém álltál.
Lehúztad a nadrágomat, a bugyimat is.
Én meg gyűrögettem a pólóm, hogy csak azért, se láss semmit.
- Na ezt most tuti nem fogod vissza venni!!!
- Nevettél, fogdostad a fenekem közben. - Aztán hirtelen beledobtad a bugyim a mosogatóba.
- Hát ez vizes lett, így tényleg nem tudom felvenni. - Én is nevetek.
De inkább a helyzeten, hogy alig hagyom magam.
- Most bugyi nélkül menjek haza, azt szeretnéd???
- Ki próbálhatnád, nem kell az rád. Így nem is engedlek haza.
Még nem csináltunk semmit. - Bevonszoltál a szobába.-
Csak annyi maradt, hogy a földre tepertük le egymást a nagy izgalomban.
Nem is az ágyra.
Készen állsz. Készen állunk.
Játszunk. Egy végjátékot, amit csak a testünk ad meg.
Rossz vagyok, most már tudod.
Nyúlj, hozzám sokszor, és addig nem leszel egyedül.
Meg kell ezt újra tapasztalnom, hogy jöjjön utánad valaki értékesebb.
Meg, hogy milyen, ha elfogy az összes vodka.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése